Top

Felavatták a Szent György Emlékhelyet

Felavatták a Szent György Emlékhelyet

Pápai Mihály polgármester és Hefler Gábor plébános évek óta latolgatta, hogyan lehetne méltó emléket állítani Gyál történelmi múltjának, de különösképpen az azt jól szimbolizáló Árpád kori Szent György templomnak. A latolgatások mára megszilárdultak, melynek eredményéül felavatták Gyál egyetlen emlékhelyét, a Szent György Emlékhelyet.

A Felsőpakonyt és Gyált összekötő úton Gyál kapujában, az egykori „marhahajtó útvonal mentén” kb. a DPMV Zrt. (vízmű) magasságában látható emlékhelyet bizonyára már többen látták, azonban annak átadására április 23-án, vasárnap, Szent György napját megelőzően került sor. Az avatón ünnepi beszédet mondott Pápai Mihály polgármester, dr. Rácz Tibor Ákos muzeológus, valamint Hefler Gábor plébános, aki 24 éven át szolgálta a gyáliakat.  Az eseményen részt vett Erős József alpolgármester, Gyimesi István nyugalmazott polgármester, Gyál díszpolgára, Kovalik Józsefné díszpolgár, továbbá helyi képviselők, intézményvezetők, civil szervezeti vezetők és számos helyi lakos. A rendezvényt a Gyál Városi Fúvószenekar műsora, valamint Schmidt Gréta szavalata színesítette.

Az emlékhely tervezője: Török Ferenc építész

Szobrász: Csák Attila

Kőfaragó: Reichart Miklós

Betonozás: Gyáli Ipartestület

20170423-155458

 

Történelmi áttekintés:

Gyálról a 1990-es évek végéig csak néhány lelet került elő. Azonban a beruházásokat megelőző kötelező régészeti feltárásoknak köszönhetően ezt követően a település nevét a régészeti szakma is jól megismerte. Már a kora bronzkorban (Krisztus előtt 1900-1700 között) élt itt népesség, majd 3-4. században a (római kori) szarmaták, 8. században az avarok és 12-13. században az Árpád kori népesség hagyta hátra településeinek maradványait.

Gyál a gazdag régészeti lelőhelyeink és a fennmaradó írások bizonysága szerint a középkorban lakott hely volt, s a budai káptalan 1323-i oklevele szerint temploma Szent György tiszteletére volt szentelve. A később pusztává lett Gyál a középkorban elég nagy jelentőségű volt és más írások megemlítik, hogy templomában harang is volt. Egy 1673 körüli időből származó térképről 1773-ban készült mellékelt másolati rajz maradt fenn, mely a Váci egyházmegye templomait tünteti fel. Ezen megtaláljuk Gyál templomát is. A virágzó jobbágy községekből a török hódoltság folyamán puszták lettek. Pusztává lett a középkori Gyál, melynek templomát 1736 körül bontották le s kőanyagából korcsmát és istállót építettek. Egyes adatok 1731-es dátumra utalnak a lebontást illetően. Hozzá kell tenni, hogy a Váci egyházmegyében kb. 15 templom védőszentje volt Szent György, amelyet a pusztaságokon élő pásztornépek érthetően választottak névadóul. Az Árpád-kori település jelentős mérvű kutatására az M0 autóút építését megelőzően került sor. A feltárt Árpád kori lakóházakról sok régészeti anyag került elő és ennek külön irodalma van. A Gyáli Szent György templom alapkövei a 037/8 hrsz-ú ingatlanon találhatóak, s mivel a nagy beruházások azt elkerülték, azok feltárása igen nagy költséggel történhetne, és lehet, hogy időben is nagyon elhúzódna a régészeti feltárások engedélyeztetése kapcsán.

20170423-155352

20170423-160350

További képek a galériában.

Fotó: Börcsök Kata

 

GYÁL 2020 Legfrissebb