Top

Erős József alpolgármester: a magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott

Erős József alpolgármester: a magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott

Június 4. egyszerre gyásznap és felemelő alkalom a magyar nép lelkében. Gyásznap, hiszen az I. világháború befejezése után, 1920-ban a szerencsés győztesek Trianonban ezen a napon tépték darabokra az ezeréves Magyarország testét. Az Országgyűlés 2010-ben törvényt fogadott el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről, s június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A törvény elfogadásával kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A nemzeti összetartozás napján, délután, a gyáli trianoni emlékhelyen egyszerre emlékeztünk nemzetünk egyik legnagyobb tragédiájára, ugyanakkor hitet tettünk a törvényben megfogalmazottak mellett, s nemzeti összetartozásunkat ünnepeltük.

20170604-114102-DSC_6364

 

20170604-115030-DSC_6398

Erős József alpolgármester így fogalmazott beszédében:

“1920 június 4.-én délután fél ötkor Franciaországban  a Versailles melletti nagy Trianon kastély termében őseinket rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek nevezett diktátumnak az aláírására, amely visszavonhatatlanul megpecsételte hazánk és a magyarság sorsát, és elindított egy olyan évszázadot mely tele volt könnyel, szenvedéssel, megaláztatással és vérrel. Ahogy a magyar lélek egyik legjobb ismerője Móricz Zsigmond fogalmazott a magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott . Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon. Az első négy esetben voltaképpen csak csatatér voltunk Európa két nagy felének összecsapásában. Muhinál a napkeleti barbárság indult leszámolásra, mohácsnál a délkeleti, világosnál az északkeleti államóriás jelezte hatalmi igényét Európa felé. Míg Trianonban azonban a nyugat könyörtelenül leszámolt ezeréves védőjével, ki fegyvertelenül állott a bíró széke előtt. Feldarabolta az Osztrák-Magyar monarchiát, nem respektálta a magyarság államalkotó munkáját és nemzetiségek szerint boncolta szét a magyar szent korona ezeréves területét.”

Részt vett a rendezvényen Pápai Mihály, Gyál város polgármestere, Gyimesi István nyugalmazott polgármester és Kovalik Józsefné, városunk díszpolgárai is. Juhász Sándorné Pongrácz Anna Wass Albert Gyertyaláng című versét szavalta el, Gábos Tünde népdalénekes székely népdalokat énekelt.

 

20170604-115437-DSC_6430-Pano

További képek a galériában.

GYÁL 2017 Legfrissebb