Top

Bemutatkozik a Gyáli Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola új vezetője

Bemutatkozik a Gyáli Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola új vezetője

Új vezető került a Gyáli Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola élére

 Mint arról már beszámoltunk, Tóth István korábbi igazgató, – aki 1994-ben létrehozta a gyáli zeneiskolát – nyugdíjba vonult. Utódja a nemrég kinevezett Zabán László Károly lett, akit szakmai életútjáról és jövőre vonatkozó terveiről kérdeztük.

 

Igazgató Úr, mikor kezdett zenével foglalkozni?

Általános iskolai tanulmányaimat Gyálon kezdtem, az Ady Endre Általános Iskolában. Életem első meghatározó színpadi élményét 1995-ben a Gyáli Közoktatásért Díj átadásának ünnepségén tapasztalhattam meg. Akkori kedves tanítóm Martényi Károlyné, Kati néni biztatására egy népdalcsokrot énekeltem.

1995-1999 között a Reményi János, Thész Gabriella és Nemes László Norbert által vezetett Magyar Rádió Gyermekkórusának voltam a tagja, ahol a kóruséneklés mellett megkezdtem szolfézs-zeneelmélet tanulmányaimat, valamint a klarinét hangszer művelését.

1999-től   a   budapesti   Erkel   Ferenc   Gimná zium   ének -zene   tagozatán   bővítettem ismereteimet,  Emődi  Györgyi  és  Szirányi  Borbála  irányítása  alatt.  Tanulmányaim  végén kitűnő minősítéssel érettségi vizsgát tettem ének-zenéből. Ez időben a Magán Magyar Vegyeskar tenor szólamát erősítettem. 2001-től a Tóth Aladár Zeneiskolában Faragó Laura növendéke lettem, aki által megismerkedtem a népi énekléssel. 2002-ben a Budapesti népdaléneklési versenyen 3. helyezést értem el. Ebben az időszakban kezdtem el foglalkozni a magyar népi furulyás dallamokkal, első ízben a moldvai ifj. Legedi László játékmódjának tanulmányozásával.

 

A zene iránti szeretete végigkísérte egész gyermekkorát, így meglepődnék, ha a főiskolás évek középpontjában nem a zenélés állt volna.

Ez így van. Főiskolai éveim alatt tagja voltam a tanszék népzenészeiből álló kórusának, ahol az autentikus népzene megszólalása mellett Kodály és Bartók kórusműveit adtuk elő. Juhász Erika népi ének tanár irányítása alatt számos népzenei versenyen és fesztiválon vehettem részt. 2004-ben a Nyír egyházi  Fő isko lát  képviseltem az Ormánsági Népdalok Országos Versenyén, ahol a legjobb férfi előadónak választottak. Népi furulya tanárom Dsupin Pál megmutatta, mily gazdag a pásztortársadalom dallamvilága Dél-Dunántúltól a moldvai Szeret folyó  völgyéig. 2005-ben Csurai Atilla barátomtól lestem el a tambura hangszer alapjait, melyet az elmúlt években a Márványos Tamburazenekarban fejlesztettem tovább.

Ha jól tudom több zenei formációban is szerepelt már.

Zenésztársaimmal    közösen    megalapítottuk    a    Menegali    Fér fikart ,    melyben    a vokálpolifónia mestereinek (Palestrina, Lassus, Victoria) és reneszánsz madrigalisták művei alkották  repertoárunkat.  2007-től  része  lettünk  a  nyíregyházi  Váci  Mihály  Művelődési Központ kulturális csoportjának.

2008-tól   tagja   vagyok   a   budapesti   Márványos   Együttesnek .   A   magyar tamburazene hagyományának ápolása mellett, közreműködtünk Kovács Nóri: Mondanék én valamit, és a Virtus Együttes: Mennek a fiúk c. kiadványain is. 2011-ben részt vettünk a Folkbeats  Autentikus  Népzenei  és  Világzenei  Tehetségkutató  versenyén.  Ettől  az  évtől kezdve egy országos előadássorozat keretében Barvich Iván: A tamburabrácsa (Hagyományok Háza, 2010) című könyvét mutattuk be a nagyérdemű közönségnek. 2012-ben sikeresen pályáztunk az Új Élő Népzene 18. kiadványra, melyen kiskunhalasi összeállít ásunk hallható.

2015-ben készítettük el Forgásban c. lemezünket, amely a magyar tamburamuzsika színes világába   kalauzolja   el   a   hallgatót.   A   korongon   többek   között   Balogh   Kálmán cimbalomművész   is   közreműködik.   Ebben   az   évben   a   székesfehérvári   Alba   Regia Táncegyüttes „Mozdulatlan Legendák” című produkciójában vettünk részt a Vörösmarty Színházban és a Nemzeti Táncszínházban. 2016-től rendszeres résztvevői vagyunk a Művészetek Palotája rendezvénysorozatainak.

Azon túl, hogy zenél, a zene oktatásával is jó ideje foglalkozik. Kifejtené az elmúlt évek történéseit?

2011-től  A  T isza  ’83  Cit era  és  Népzenei  Tábor  oktatója  vagyok,  ahol  a  táborba jelentkező „kicsik és nagyok” a népi furulyával ismerkedhetnek meg, vagy bővíthetik eddigi hangszertudásukat. Az elmúlt években a népi furulya mellett citerát is tanítok.

2014-ben a TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” program keretében, oktatóként vettem részt az ‘Alapkompetencia fejlesztés’ képzés lebonyolításában. A képességek differenciált fejlesztésén  kívül,  a  hallgatóknak  személyiségismeret  és  csapatmunka,  tanulástechnika trénig, kommunikációs ismeretek c. modulképzést tartottam 438 órában.

2016-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szakát végeztem el. Szakdolgozatom témája: Magyarország, Finnország és Nagy-Britannia oktatásirányításának bemutatása, összehasonlító vizsgálata.

2009-től a Gyáli  Kodály  Zo lt án  Alapfokú  Művészeti Isko la  népzenetanára vagyok. Népi furulya, népi klarinét, citera és népzenei ismeretek tárgyakat tanítok a zeneiskolás tanulóknak. Növendékeimmel rendszeresen szerepelünk a városi – és a térség kulturális rendezvényein. 2011-ben, 2014-ben és 2017-ben is részt vettünk az Országos Népzenei Verseny színpadán. 2013-ban kettő tanítványomat – zeneiskolai eredményeiket elismerve, – Gyál Város Önkormányzata Közművelődési díjjal jutalmazta. 2014/2015-ös tanévtől kezdve tanszakvezetőként is segítem tantestületünk munkáját. Kollégáim bizalmából az elmúlt években intézményünk Közalkalmazotti Tanácsának elnökének választottak.

23120297_1674176992633705_5051120968959482268_o

Újdonsült intézményvezetőként, milyen célokat fogalmazott meg a jövőre nézve?

 A Gyáli Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola 1994-ben történő megalakulása óta a

gyáli gyermekek zenei nevelését tűzte ki céljául. Egyik alapelvünk a zene szeretetének átadása a következő generációk számára, és hogy felvértezzünk őket azzal a képességgel, hogy különbséget tudjanak tenni értékes és kevésbé értékes alkotás között. Ennek közlése nem könnyű feladat a kor információs társadalmában. Nemes ügy, de nagy kihívás is egyben!

Alapvető     célkit űzésem,     hogy     munkatársaimmal     közösen     olyan    intézményt működtessünk, ahol a legfőbb érték a gyer mek és a zene, mint a nevelés egyik legfontosabb eszköze.

Intézményünket alapítása óta jellemzi, hogy a tantestület tagjai egyre jelentősebb szerepet vállalnak Gyál Város kulturális életében. A különböző reprezentatív alkalmakon való bemutatkozások, szereplések egyre elfogadottabbá teszik művészeti iskolánkat, ismertebbé téve tanulóinkat, tanárainkat. Aktívan vettünk részt Gyál várossá nyilvánításának 20. évfordulója alkalmából született „Lendületben Gyál 2017” c. rendezvénysorozat programjain. Fontos, hogy művészeti iskolánk minél több helyszínen képviseltesse magát, és ez által minőségi zenei műsorokkal színesítse az eseményeket. Büszkék vagyunk kamarazenei csoportjaink, a kórus és a fúvószenekar eddigi elért eredményeire!

Fontosnak tartom, hogy a művészeti iskola növendékeinek teljesítménye az évek alatt folyamatos minőségi emelkedést mutasson, és a kiemelkedő képességű növendékek megfelelő pedagógiai és zenei útmutatásban részesüljenek tehetségük kibontakoztatására. A jelen kihívásai mellett folyamatosan kell gondolni a jövőre is! A megfelelő utánpótlás és növendékbázis megteremtéséhez egész évben erőfeszítéseket kell tenni, hogy a következő tanév tervezése és tantervi struktúrájának kialakítása ne okozzon gondot. Ennek érdekében az óvodákkal, általános iskolákkal, helyi civil szervezetekkel való gyümölcsöző kapcsolatok megőrzésére és további kiszélesítésére törekszem.

Jövőbeli feladataink közzé tartozik, hogy a többség által nagy megpróbáltatásként várt, minősítési rendszer elviselhető teherként nehezedjen intézményünkre, gyakorlata valóban az előmenetelt szolgálja, és minél kevésbé vonjon el erőforrásokat az oktató – nevelő munkától. A tantestület megítélésében fokozódó szerepe lesz, a pedagógus szakvizsgák számának is. Annál is inkább, mert a szakvizsga megléte, egy ponton túl, a pedagógus előmenetelének feltétele is, mert a vizsgán bizonyított tudás – legalábbis az elvárások szerint – a minőségi felkészültség mutatója is.

A  népi  műveltség  megismerése  a  mai  kultúra  számára  fontos  információkat  hordoz. Kodály Zoltán egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére, különös tekintettel a magyar népi gyermekjátékokra alapozta.

Az elmúlt években, a gyáli közintézményekben, óvodákban és általános iskolákban, valamint Gyál város kulturális életében egyaránt megjelent a népi játékok és a magyar néptánc iránti érdeklődés. Fontosnak tartom, hogy intézményünk is bekapcsolódjon a folyamatba, így támogatom  új művészeti ág indítását a néptáncoktatás bevezetésével.

A néptánc oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését.

A néptánc oktatása mellett a népzene  tanszak bővítését  is kezdeményezem, a vonós tanszak  tárgyaival:  népi   hegedű,   népi   brácsa és  népi bögő .  A  népzene  eleven hagyomány ma is, üzenet a múltból. A hangszeres népzeneoktatás célja, hogy a népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a következő generáció tagjaiban, ezáltal a nemzeti identitástudat formálásában is nagy szerepet játszik.

Meggyőződésem, hogy az innovatív szemlélet, és az eddigi elért eredmények lehetővé teszik, hogy a Gyáli Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola a jövőben is sikeres intézményként működjön tovább. Közös  feladatunk,  hogy a  ránk  bízott  gyermekek  művészi  képességeit  minél teljesebben kibontakoztassuk, ugyanakkor a társadalomnak hasznos, családját, városát, és hazáját szerető tagjaivá neveljük.

Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)

Szerk: VS

 

Széchenyi 2020
GYÁL 2018 Legfrissebb